150 éves a Budapesti Ügyvédi Kamara

28 perc

2025.03.05

Turucz Sándor

🚀

Próbálja ki a Flowyer-t!

Professzionális ügyviteli szoftver ügyvédeknek

✓

Ügyek kezelése

✓

Határidő követés

✓

Számlázás

✓

Csapatmunka

Kipróbálom →

Nincs kötöttség • Azonnali használat

A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, hiszen 1875-ben alakult meg Magyarország első ügyvédi kamaráinak egyike. A jubileum alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk a fővárosi ügyvédi közösség másfél évszázados történetére, bemutassuk a Kamara megalakulásának körülményeit, fontosabb történelmi mérföldköveit, kiemelkedő személyiségeit, valamint értékeljük szerepét a magyar jogásztársadalomban és közéletben. Az évforduló kapcsán a Budapesti Ügyvédi Kamara nemcsak múltját idézi fel – kiállításokkal és ünnepi rendezvényekkel –, hanem számot vet jelenlegi működésével, jövőbeli célkitűzéseivel is. A következőkben áttekintjük a Kamara történetét az alapítástól napjainkig, kitérve a jogszabályi változásokra, a rendszerváltás hatásaira, a modernizáció eredményeire, valamint azokra a kihívásokra, amelyekkel a jogászi hivatásrend a 21. században szembesül.

A kamara megalakulása és 19. századi kezdetei (1875)

A 19. század második felében formálódó modern magyar ügyvédség megteremtette saját önkormányzati szervezeteit. Az 1861-es provisórium utáni jogrendszerben szükségessé vált az ügyvédek testületi összefogása, amit megelőzött néhány szakmai egyesület létrehozása. 1865-ben alakult meg a “budapesti ügyvédi egylet” – egy olyan szakmai egyesület, amely a tudományos művelődés mellett az ügyvédi hivatás érdekeinek felkarolását és a testületi szellem erősítését tűzte ki célul. Ezt követték vidéken is ügyvédi egyletek, ám az igazi áttörést a kiegyezés utáni jogalkotás hozta el. 1874-ben az Országgyűlés elfogadta az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi XXXIV. törvénycikket, amely megteremtette az ügyvédi kamarák rendszerének jogi alapját. Ennek nyomán 1875 elején országosan 28 ügyvédi kamara alakult meg, mint az ügyvédség első, önkormányzati elven működő szakmai és érdekképviseleti köztestületei.

E történelmi folyamat részeként jött létre 1875. február 20-án a Budapesti Ügyvédi Kamara is, amikor Pesten megtartották az alakuló közgyűlést, 430 ügyvéd részvételével. Ezzel új korszak nyílt a magyar ügyvédség történetében: az ügyvédek szakmai önigazgatása és a hivatás egységesítése vette kezdetét. A frissen alakult kamara első elnökévé dr. Ghyczy Gyulát választották (1875–1876), aki rövid elnöksége után átadta a stafétát dr. Funták Sándornak (1876–1877), majd dr. Hódossy Imrének (1878–1893). Az alapító ügyvédek között a korszak számos neves jogásza megtalálható volt; elég csak utalni rá, hogy ebben a korban olyan kiemelkedő személyiségek is ügyvédi praxisukkal öregbítették a szakma hírnevét, mint Kossuth Lajos, Deák Ferenc vagy Eötvös Károly. Az új kamara létrejöttét a korabeli hatóságok is méltányolták: Budapest Főváros Tanácsa 1892-ben egy 300 négyszögöles telket adományozott a Kamara számára az V. kerületi Szalay utcában, hogy ott székházat építhessen. Az ügyvédség saját anyagi erejére támaszkodva hamar nekilátott az építkezésnek, és 1896-ra felépült a Budapesti Ügyvédi Kamara impozáns székháza a Szalay utca 7. szám alatt. Az épület átadását fényes ünnepség kísérte abban az évben, amikor egyébként az ország a millenniumot ünnepelte. A századfordulóra a Budapesti Ügyvédi Kamara már tekintélyes múltra és tagságra tett szert, és meghatározó tényezővé vált a magyar igazságszolgáltatásban.

A 20. századi történelmi mérföldkövek: háborúk, jogszabályi változások és a diktatúra évei

A 20. század viharai a Budapesti Ügyvédi Kamara életére is rányomták bélyegüket. Az első világháború és az azt követő forradalmak, majd a trianoni országcsonkítás idején a Kamara tovább működött, bár a jogásztársadalomnak is alkalmazkodnia kellett az új kihívásokhoz. A két világháború között a budapesti ügyvédi kar létszáma jelentősen bővült: míg a millennium idején mintegy 1200 ügyvéd praktizált a fővárosban, a két háború közötti időszakban ez a szám 3000–4000 főre emelkedett. A második világháború azonban súlyos megpróbáltatásokat hozott: 1944-ben a zsidó származású ügyvédeket sújtó jogfosztó rendelkezések és deportálások a budapesti ügyvédség körében is tragédiákhoz vezettek, amire a 2025-ös jubileumi kiállítás külön termében emlékeznek. Maga a Kamara Szalay utcai székháza is megsérült Budapest ostroma alatt – a háború végére az épület romos állapotba került. A budapesti ügyvédek azonban a háború után példamutató összefogással, saját adományaikból finanszírozva újjáépítették a szeretett székházat, amelynek felújítása 1947-re befejeződött. Ez a közösségi áldozatvállalás is mutatja, milyen erős volt az ügyvédség elköteleződése önmaga intézményei iránt.

Nem sokkal később azonban a kommunista diktatúra térnyerése újabb csapást mért a Kamarára és általában az ügyvédségre. 1952-ben az államhatalom államosította a Budapesti Ügyvédi Kamara székházát, hiába épült újjá az ügyvédek erőfeszítéseiből. Ezzel párhuzamosan az ügyvédi hivatás gyakorlása is szigorú állami kontroll alá került. Az 1949 utáni években az ügyvédeket kényszerítették, hogy ún. munkaközösségekbe tömörüljenek, megszűnt a szabad ügyvédi irodák rendszere. A Rákosi- és kora Kádár-kor súlyos öröksége az is, hogy az 1950-es évekre drasztikusan lecsökkent a budapesti ügyvédek száma: míg 1945 előtt több ezer fős volt a kar, addig az 1950-es évek végére mindössze kb. 600 ügyvéd maradt Budapesten, és ez a szám egészen 1990-ig 600 körül stagnált. A kamara vezetését a kommunista érában sokszor a hatalom által kijelölt személyek látták el – például 1956 után egy ideig miniszteri biztos irányította a testületet. A jogászi függetlenség erősen korlátozott volt, ugyanakkor a kamara – ha formálisan is – tovább működött a szocializmus idején is, például fegyelmi joghatóságot gyakorolt és képviselte a szakmát. 1958-ban jogszabály rögzítette a kamarák működésének kereteit (12. számú törvényerejű rendelet), létrehozva az Országos Ügyvédi Tanácsot, mely a területi kamarák országos testületeként funkcionált. Később, 1983-ban újabb jogszabály (4. törvényerejű rendelet) bővítette a kamarák jogkörét és elismerte az ügyvédség önkormányzati jellegét.

A rendszerváltás (1989–1990) alapvető változásokat hozott a Budapesti Ügyvédi Kamara életében is. A politikai és gazdasági átmenettel párhuzamosan visszaállt az ügyvédi hivatás teljes függetlensége és önkormányzatisága, a korábbi állami befolyás megszűnt. Az addigi szűk létszámú ügyvédi kar dinamikus növekedésnek indult: a piaci gazdaság és a jogállam kiépülése hatalmas igényt teremtett jogi szolgáltatásokra. Az 1990-es évek elején beolvadtak a kamarába a korábban vállalati jogtanácsosként dolgozó jogászok is, így az addig elkülönült jogászcsoportok egységes ügyvédi karrá integrálódtak. Számos új lehetőség nyílt meg az immár egységes ügyvédség előtt, és a tagság létszáma robbanásszerűen emelkedett: míg 1990 körül csak hatszázan voltak, addig napjainkra a Budapesti Ügyvédi Kamara taglétszáma meghaladja az ötezret, ezzel a legnagyobb hazai ügyvédi közösség. A rendszerváltás utáni első kamaraelnökök – például dr. Ferenczy Attila (1989–1992) és utóda, dr. Bánáti János (1992–2006) – feladata volt a kamara modern szakmai érdekképviseleti szervezetként való újjáépítése. Bánáti János több mint másfél évtizeden át vezette a BÜK-öt, és ezzel párhuzamosan országos szinten is meghatározó szereplővé vált (később a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is volt). Az 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről új alapokra helyezte a hivatás gyakorlását, majd a 2017. évi LXXVIII. törvény további modernizációt hozott – például integrálta a kamarai tagság keretébe a jogtanácsosokat is, amit Budapesten már a ’90-es évek elején megtettek. 2005-ben egy régi adósságot törlesztettek: az állam visszaszolgáltatta a Budapesti Ügyvédi Kamarának a Szalay utcai székház tulajdonjogát, amit még 1952-ben államosítottak. Az épületet 2009-re teljeskörűen fel is újították, így újra méltó otthona lett a budapesti ügyvédségnek, és helyet ad immár a Magyar Ügyvédi Kamarának (MÜK) is.

Kiemelkedő személyiségek a Kamara történetében

A másfél évszázad során számos ügyvéd és kamarai vezető járult hozzá a Budapesti Ügyvédi Kamara hírnevéhez és a magyar jogásztársadalom fejlődéséhez. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – felsorolunk néhány kiemelkedő személyiséget és történelmi szereplőt, akik nevét érdemes megemlíteni a Kamara históriájában:

Dr. Ghyczy Gyula (1827–1906) – a Budapesti Ügyvédi Kamara első elnöke, aki 1875-ben a kamara megalakulásakor irányította a testületet. Nevéhez fűződik a kamara alapszabályainak elfogadása és a szakmai tekintély megalapozása az indulás éveiben.
Dr. Hódossy Imre (1834–1899) – ügyvéd, a kamara elnöke 1878 és 1893 között. Hosszú elnöksége idején kapta a kamara a telket a Szalay utcában és épült fel a székház 1896-ban, ami Hódossy munkásságának maradandó eredménye.
Eötvös Károly (1842–1916) – híres ügyvéd és író, akit a korszak “sztárügyvédjeként” emlegettek. Nem volt kamarai vezető, de a budapesti ügyvédség egyik legismertebb alakja; olyan nevezetes pereket vitt sikerre, mint az 1883-as tiszaeszlári per (a vérváddal illetett zsidó közösség védelme) vagy a temesvári lottóper. Eötvös Károly tevékenysége hozzájárult az ügyvédi hivatás tekintélyének emeléséhez.
Ungár Margit (1894–1974) – az első magyar női ügyvéd, aki 1913-ban nyert felvételt a budapesti ügyvédi kamarába. Az ő úttörő szerepe megnyitotta az utat a nők előtt az addig férfiak uralta jogászi pályán. A 150 éves jubileumi kiállítás külön is megemlékezik Ungár Margitról, bemutatva az első ügyvédnő pályáját és személyes tárgyait.
Dr. Pap József (1873–1935) – kamarai elnök 1918 és 1935 között. Közel két évtizedes vezetése alatt – amely magában foglalta a Horthy-korszak első felét – a Kamara túlélte a háborús összeomlást és konszolidálódott a két világháború között. Pap József idején a kamara részt vett az 1937. évi ügyvédi rendtartás kodifikációjában is.
Dr. Ladányi Ármin (1885–1961) – neves ügyvéd és szociáldemokrata politikus, akit 1945 után rövid ideig (1947–1948) a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökévé választottak. Ladányi a két világháború között a munkásmozgalom jogászaként vált ismertté. 1948-ban azonban a kommunista hatalom félreállította és koholt vádakkal börtönbe zárta; személyes sorsa a Rákosi-korszak jogtiprásainak jelképe. A Nemzeti Múzeum jubileumi kiállításának záró egysége Ladányi Ármin életútját és meghurcoltatását mutatja be a látogatóknak.
Dr. Bánáti János (1949–) – a rendszerváltást követő ügyvédnemzedék meghatározó alakja, a BÜK elnöke 1992 és 2006 között. Vezetése alatt a kamara sikeresen alkalmazkodott a piacgazdaság és a globalizálódó jogi szolgáltatások kihívásaihoz. Bánáti nevéhez fűződik számos kamarai reform, és hosszú ideig a Magyar Ügyvédi Kamara elnökeként is tevékenykedett, országos szinten képviselve a szakmát.
Dr. Réti László (1956–) – a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke 2006 és 2018 között. Ő folytatta elődje modernizációs munkáját, különös figyelmet fordítva az ügyvédek továbbképzésére és a minőségbiztosításra (az ő idejében indult el például a Digni Honore minőségvédelmi program).
Dr. Tóth M. Gábor (1965–) – a kamara jelenlegi elnöke, 2018 óta vezeti a BÜK-öt. Irányítása alatt történt meg a kamara székházának legutóbbi, jubileumi felújítása, valamint a digitalizációs fejlesztések erősítése. Tóth M. Gábor aktív szerepet vállal a nemzetközi kapcsolatokban is, és rendszeresen felszólal az ügyvédi hivatás aktuális kérdéseiben.

A Budapesti Ügyvédi Kamara szerepe a jogásztársadalomban és a közéletben

A Budapesti Ügyvédi Kamara – csakúgy mint a többi területi ügyvédi kamara – köztestületként működik, amely az ügyvédek önkormányzatát valósítja meg. Alapvető rendeltetése, hogy védje és óvja az ügyvédek szakmai tekintélyét és jogait, ellássa érdekképviseletüket, valamint biztosítsa a hivatás gyakorlásának törvényes és etikus kereteit. Ennek részeként a kamara fegyelmi felügyeletet gyakorol tagjai felett: vizsgálja és – szükség esetén – szankcionálja a szakmai szabályok megsértését, ezzel is garantálva az ügyfelek jogbiztonságát és az ügyvédi kar becsületét. A Kamara emellett tanácsadó és véleményező szerepet tölt be a jogalkotás és az igazságszolgáltatás kérdéseiben: rendszeresen állást foglal készülő jogszabály-tervezetekkel kapcsolatban, javaslatokat tesz az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítására, és együttműködik más jogászi hivatásrendekkel (bírók, ügyészek) a közös célok érdekében. A Budapesti Ügyvédi Kamara, tekintettel fővárosi jellegére és nagy tagságára, mindig is vezető szerepet játszott a magyar ügyvédség egészének alakításában. Ezt mutatja, hogy már a dualizmus idején is a budapesti kamara kezdeményezései hatottak az országos szabályozásra, és napjainkban is a BÜK adja a hazai ügyvédi kar legnagyobb hányadát, így súlya meghatározó.

A kamara a közéletben is hallatja hangját, amikor a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége kerül szóba. A 150. évforduló kapcsán Magyarország köztársasági elnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy “az ügyvédek a jogállamiság garanciái, a jogrend nélkülözhetetlen őrei”, hiszen az ő közreműködésükkel válik valóra a törvény előtti egyenlőség, a védelemhez való jog és az ártatlanság vélelme. Ez is rávilágít arra, hogy az ügyvédi kamarák – élükön a Budapesti Ügyvédi Kamarával – a jogrend fenntartásának, az állampolgári jogok védelmének nélkülözhetetlen intézményei. A BÜK képviselői rendszeresen részt vesznek a szakmai nyilvánosságban: konferenciákat szerveznek, publikálnak a Pesti Ügyvéd című kamarai lapban, jogi fórumbeszélgetéseket tartanak, ezzel is hozzájárulva a jogásztársadalom véleményformálásához. A Kamara a civil szférában is igyekszik szolgálni a közjót – például ingyenes jogi tanácsadó napokat szervez a lakosság számára (jogi segítségnyújtás keretében), és részt vesz a jogtudatosság növelését célzó programokban. Mindezen tevékenységeivel a Budapesti Ügyvédi Kamara egyszerre szakmai érdekképviselet és a társadalmi felelősségvállalás aktív szereplője.

Nemzetközi téren is jelentős a Kamara szerepe. A BÜK a magyar ügyvédség legrégebbi és taglétszámát tekintve is legnagyobb szervezete, amely aktív kapcsolatokat ápol külföldi ügyvédi szervezetekkel. Tagja a rangos nemzetközi szakmai hálózatoknak: képviselői részt vesznek az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) munkájában, együttműködik a Nemzetközi Ügyvédi Szövetséggel (IBA), és kétoldalú partneri kapcsolatokat tart fenn számos európai ország ügyvédi kamarájával. Ezek a nemzetközi kapcsolatok lehetővé teszik a tapasztalatcserét, a legjobb gyakorlatok átvételét és azt, hogy a budapesti (és magyar) ügyvédség bekapcsolódjon a globális jogászközösség vérkeringésébe. A BÜK számára külön büszkeség, hogy több vezető tisztségviselője is elismert nemzetközi szinten – például dr. Görgényi Orsolya, a Budapesti Kamara volt nemzetközi referense egy időben a Fiatal Ügyvédek Nemzetközi Szövetségének (AIJA) elnöki posztját is betöltötte

Jelenlegi működés, célkitűzések és szolgáltatások

A Budapesti Ügyvédi Kamara a mai napig az ügyvédség önigazgatásának fóruma Budapesten. Működését törvény (jelenleg a 2017. évi LXXVIII. törvény) és a kamara saját alapszabálya szabályozza, szervei pedig demokratikusan választott testületek. A Kamara szervezeti felépítésében központi szerepet játszik a közgyűlés – a budapesti ügyvédek összessége –, amely meghatározza a stratégiai irányokat és megválasztja a vezető tisztségviselőket. Az ügyeket a két közgyűlés között a választmány (kamatai tanács) és az elnökség viszi, élén az elnökkel és helyetteseivel, valamint a főtitkárral. A BÜK működése során számos szolgáltatást és funkciót tölt be a tagság és a jogkereső közönség felé, többek között:

Tagnyilvántartás és engedélyezés: A kamara vezeti a budapesti ügyvédek névjegyzékét, kezeli az ügyvédi igazolványokat, intézi az új ügyvédek felvételét és az eskütételt. Emellett nyilvántartja a szüneteltető vagy megszűnt státuszú ügyvédeket, és gondoskodik arról, hogy csak a kamarai felvételi feltételeknek megfelelő, szakvizsgázott jogászok praktizálhassanak ügyvédként.
Fegyelmi joghatóság: A BÜK önálló fegyelmi bizottsággal rendelkezik, amely kivizsgálja az esetleges etikai vétségeket vagy fegyelmi kihágásokat. Szükség esetén szankciókat alkalmaz (figyelmeztetés, pénzbírság, kamarai tagság felfüggesztése vagy kizárás), ezáltal biztosítva a szakmai normák betartását és az ügyfelek bizalmának megőrzését.
Ügyfélszolgálat és tájékoztatás: A kamara a nagyközönség számára is nyújt információkat. Honlapján elérhető az Ügyvédkereső adatbázis, ahol bárki kereshet a kamarai tagok között szakterület, nyelvtudás stb. alapján. Tájékoztatót tesz közzé arról, hogy mikor és milyen ügyekben fordulhatunk ügyvédhez, ismerteti az ügyvédi munkadíjra vonatkozó tudnivalókat, és tanácsokat ad az ügyféljogok érvényesítéséhez. A BÜK emellett – együttműködve a Magyar Ügyvédi Kamarával – ingyenes jogi tanácsadást is szervez időszakosan a rászorulók számára.
Szakmai továbbképzés és támogatás: A kamara kiemelt figyelmet fordít tagjai folyamatos képzésére. Rendszeresen szervez továbbképzéseket, szakmai előadásokat, workshopokat különféle jogterületeken, hogy az ügyvédek naprakészek legyenek a jogszabályi változásokkal. Emellett speciális képzéseket indít (pl. ingatlan-nyilvántartási joggyakorlat, mediáció stb.), és működtet mentorprogramokat az ügyvédjelöltek számára. A “Pesti Ügyvéd” című havonta megjelenő lapban és online felületeken szakmai cikkeket, kommentárokat publikál, segítve az információáramlást.
Ügyvédjelöltek támogatása: A BÜK keretén belül működik az Ügyvédjelöltek Bizottsága, amely a kamaránál gyakorló fiatal jogászok érdekképviseletét látja el. E bizottság 2024-ben alakult újjá az új szabályzatok alapján, és aktív kommunikációs csatornákon (közösségi média, fórumok) tartja a kapcsolatot a jelöltekkel. Célja, hogy segítse a pályakezdő ügyvédeket a szakmai integrációban – tanácsot ad a szakvizsgára készüléshez, fórumot teremt a tapasztalatcserére, és képviseli a jelöltek sajátos szempontjait a kamarai döntéshozatalban.
Szolgáltatások és innovációk: A kamara a hagyományos feladatokon túl olyan szolgáltatásokat is nyújt, amelyek a 21. századi igényekhez igazodnak. Ilyen például az elektronikus ügyintézési felület, amelyen keresztül a tagok online intézhetik a kamarai adminisztrációs ügyeiket (tagdíjfizetés, adatmódosítás, igazolvány-igénylés stb.). A BÜK fejleszti informatikai rendszereit, részt vesz az országos e-per rendszerek és az e-ügyintézés bevezetésében. Honlapján külön szekció foglalkozik a digitalizáció kérdéseivel (pl. elektronikus ingatlan-nyilvántartás, távmeghallgatás, elektronikus aláírás használata), segítve az ügyvédeket az új technológiák elsajátításában. Emellett a kamara biztosítja a kötelező ügyvédi felelősségbiztosítás kereteit, és működteti a Bejelentővédelmi Ügyvéd intézményét, amely a visszaélést bejelentők jogi segítésére hivatott.

A Budapesti Ügyvédi Kamara a jelenben is arra törekszik, hogy ötvözze a több mint egy évszázados hagyományait a modern kor követelményeivel. Tagjai a XXI. századi kihívásoknak folyamatos önképzéssel és a neves elődök példáját követve igyekeznek megfelelni. A kamara pedig mindehhez megteremti a szervezeti és infrastrukturális hátteret – legyen szó akár etikai normák fenntartásáról, akár technológiai újítások adaptálásáról.

A 150 éves jubileum megünneplése

2025 a megemlékezések éve a Budapesti Ügyvédi Kamara számára. Az év folyamán számos ünnepi esemény, kiadvány és rendezvény idézi fel a kamara 150 éves múltját és mutat rá a hivatás jelenére. A jubileumi programok közül kiemelkedik a “Az Ügyfelem érdekében” című időszaki kiállítás, amelyet a Budapesti Ügyvédi Kamara a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen rendezett. A tárlat 2025. február 21-én nyílt meg a Nemzeti Múzeum épületében, és 2025. június 22-ig volt látogatható a nagyközönség számára. A különleges kiállítás tíz tematikus egységben mutatta be a magyar ügyvédség történetét az ország történelmével párhuzamosan, legendás perek és híres ügyvédek sorsain keresztül. A látogatók megismerhették többek között a szegedi boszorkánypereket, láthatták Eötvös Károly híres eseteit (Tiszaeszlár, lottóper), bepillanthattak két világháború közötti nagy port kavart büntetőperekbe (pl. a frankhamisítási per, Matuska Szilveszter biatorbágyi merénylete), valamint a vészkorszak ügyvédeinek tragédiáiba és a kommunista éra koncepciós pereibe (Nagy Imre pere, a martfűi rém esete). A kiállítás kuriózuma volt, hogy a BÜK elnökének felhívására számos mai ügyvéd ajánlotta fel saját tulajdonú történeti dokumentumait, tárgyait – ügyvédi okleveleket, fényképeket, emléktárgyakat –, így sok, eddig nem látott relikvia került közszemlére. A záró szekcióban pedig a már említett Ladányi Ármin életútja és hagyatéka került bemutatásra, személyes tárgyakon és iratokon keresztül. A tárlat ünnepélyes megnyitóján részt vett dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke, aki köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy az ügyvédség több ezer éves múltjában mérföldkő volt a kamarák 150 évvel ezelőtti megalakulása. A megnyitón jelen volt továbbá dr. Sulyok Tamás, a Magyarország köztársasági elnöke által megbízott képviselő (és az Alkotmánybíróság elnöke), valamint dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter – mindketten gyakorló ügyvédek voltak korábban –, akik szintén méltatták a kamara jubileumát. Az államfői köszöntőbeszéd kiemelte, hogy a kamarák létrejöttével 150 éve megteremtődött az ügyvédség szakmai önállósága és a jogrend kiszámíthatósága, a mai ügyvédek pedig a jogállam őreiként továbbviszik ezt az örökséget.

A jubileumi év csúcspontját egy kétnapos ünnepi rendezvény jelentette 2025. április 24–25-én, amelyet a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) és a Budapesti Ügyvédi Kamara közösen szervezett a kamarák alapításának 150. évfordulója alkalmából. A programsorozat első napján nemzetközi szakmai konferenciát tartottak a frissen felújított Budapesti Ügyvédi Kamara Szalay utcai dísztermében. A konferencia rangját jelezte, hogy magas színvonalú előadások hangzottak el aktuális témákban: dr. Bóka Zsolt jogtörténész professzor az ügyvédség 150 éves szervezeti történetét tekintette át, Simone Cuomo, a CCBE főtitkára az európai ügyvédi kamarák együttműködéséről beszélt, míg dr. Talabér-Ritz Klára, az Európai Bizottság szakértője a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia ügyvédi vonatkozásait ismertette. Szó esett továbbá az ügyvédek jóllétéről (mentálhigiéné) is, amiről dr. Görgényi Orsolya és dr. Erdei Marianna tartottak előadást. A konferencia megható pillanataként meglepetés-műsor is zajlott: a BÜK ügyvédekből álló énekkara a díszterem karzatáról adott elő kórusműveket, amivel szimbolikusan is megmutatták a kamarai összetartozást. A szakmai programok után a résztvevők közösen tekintették meg a Nemzeti Múzeum “Ügyfelem érdekében” kiállítását, este pedig ünnepi díszvacsorán látták vendégül a külföldi partnereket.

Az ünnepségsorozat második napján, 2025. április 25-én díszközgyűlést rendeztek az Országház felsőházi termében, ahol a magyar politikai és jogi élet csúcsvezetői, valamint számos nemzetközi vendég jelenlétében emlékeztek meg a jubileumról. Az eseményt Magyarország és az Európai Unió himnuszának felcsendülése után a köztársasági elnök köszöntő beszéde nyitotta meg. Ezt követően dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke méltatta a magyar ügyvédség történelmi eredményeit, majd dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szólt az igazságszolgáltatás és az ügyvédség kapcsolatáról. Dr. Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal elnöke a bírói kar nevében köszöntötte a jubiláló kamarákat, végül dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke tartott előadást az ügyvédség 21. századi kihívásairól és a hivatás jövőjéről. A rendezvényen a nemzetközi jogászszervezetek részéről is magas rangú vendégek mondtak ünnepi beszédet: Roman Zavrsek, a CCBE alelnöke; Claudio Visco, az International Bar Association elnöke; valamint (távollétében) üdvözletét küldte az UIA elnöke is. A fiatal ügyvédek nemzetközi szervezete (AIJA) nevében dr. Görgényi Orsolya, az AIJA tiszteletbeli elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Az ünnepi közgyűlés méltó lezárása volt a 150 éves évforduló megünneplésének, ráirányítva a figyelmet a magyar ügyvédség nemzetközi beágyazottságára és azokra az értékekre, amelyeket 1875 óta képvisel.

A jubileum alkalmából a Budapesti Ügyvédi Kamara saját háza táján is ünnepelt: felújították a kamara Szalay utcai székházát, amely ünnepélyes keretek között került átadásra 2025-ben. Az átadó eseményen a társhivatások – bírók, ügyészek – képviselői is jelen voltak, többek között dr. Ibolya Tibor, a legfőbb ügyész helyettese, aki a hatóságok nevében köszöntötte az ügyvédséget. A megújult székház nemcsak építészeti értelemben szimbolizálja a hagyomány és a modernitás találkozását, hanem technológiai fejlesztéseivel is (pl. korszerű infokommunikációs eszközök, új oktatási terek) szolgálja a jövőt. A kamara emellett jubileumi kiadványokat is megjelentetett: dr. Kapa Mátyás ügyvéd “Ügyvédsors” címmel írt családregényt, amely egy ügyvéd dinasztia másfél évszázadát dolgozza fel, és kifejezetten a 150 éves évfordulóra jelent meg. Továbbá a Budapesti Ügyvédi Kamara internetes oldalán folyamatosan közzétették az évfordulóhoz kapcsolódó híreket, cikkeket – interjúkat neves ügyvédekkel, visszaemlékezéseket, és archív fényképeket bemutató sorozatot.

Az ország többi területi kamarája is megemlékezett a maga jubileumáról ebben az évben, hiszen 1875-ben nem csak Budapesten, hanem például Debrecenben, Pécsen, Szegeden és számos vármegyében is megalakultak az első ügyvédi kamarák. 2025 februárjában és márciusában díszközgyűléseket tartottak szerte az országban, ahol a helyi kamarák történetét bemutató előadásokkal és ünnepi köszöntőkkel idézték fel az elmúlt másfél évszázadot. Mindenütt hangsúlyozták, hogy a 150 éves önkormányzati szervezettség megőrzése – még a történelmi viharok közepette is – önmagában komoly érték és büszkeség az ügyvédség számára. A Budapesti Ügyvédi Kamara – méltó módon – e rendezvénysorozat egyik központi eleme volt, hiszen a fővárosi kamara a legnagyobb és legrégebbi közösség, amely a magyar ügyvédség egységét jelképezi.

Jövőbeli kihívások és irányok

A 150 éves múlt egyben arra is kötelez, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara előretekintsen és felkészüljön a jövő kihívásaira. A 21. század felgyorsult változásai közepette az ügyvédi hivatásnak számos új területen kell helytállnia. Különös tekintettel három fő terület emelkedik ki a jövő szempontjából:

Digitalizáció és technológiai innováció: Az igazságszolgáltatás és az ügyvédi munka egyre inkább átkerül az elektronikus térbe. A Budapesti Ügyvédi Kamara számára kiemelt feladat a tagok felkészítése a digitalizációra – legyen szó az elektronikus peres eljárásokról, az e-aktákról, az online tárgyalásokról vagy épp a mesterséges intelligencia alkalmazásáról a jogi munkában. A 2025-ös jubileumi konferencián is hangsúlyos téma volt a LegalTech, a kiberbiztonság és az AI szerepe, ami jelzi, hogy a kamara számol ezekkel a trendekkel. A jövőben várhatóan még több digitális eszközt és megoldást kell integrálni az ügyvédi praxisba – a BÜK pedig az oktatások és útmutatók révén támogatja, hogy egyetlen ügyvéd se maradjon le a technológiai fejlődésben. Ugyanakkor a digitalizációval kapcsolatosan fontos kérdés az adatbiztonság és az ügyvédi titok védelme: a Kamara feladata biztosítani, hogy az új rendszerek használata mellett is szavatolt legyen a bizalmas információk védelme és a szakmai titoktartás.
Etikai kérdések és a hivatás integritása: A modern korban az ügyvédi etikának új kihívásokkal kell szembenéznie. Ilyenek például az ügyvédi marketing és reklám etikusságának kérdései, az összeférhetetlenségi dilemmák a globalizálódó jogi piacon, vagy éppen a mesterséges intelligencia használata kapcsán felmerülő felelősségi problémák. A Budapesti Ügyvédi Kamara – együttműködve a MÜK-szel – folyamatosan felülvizsgálja és korszerűsíti etikai szabályzatát, hogy az lépést tartson a kor szavával. A 2020-as években előtérbe kerültek olyan témák, mint az ügyvédek közösségi média jelenléte és ennek etikai vonzatai, vagy az ügyfélazonosítás és pénzmosás-megelőzés adatvédelmi kihívásai. A Kamara jövőbeli iránya, hogy morális iránytű maradjon: megőrizze az ügyvédség becsületét, fellépjen a hivatás tekintélyét csorbító jelenségekkel szemben (pl. ügyvédi visszaélések, “vérszívó ügyvéd” sztereotípiák), és erősítse a társadalom bizalmát. Ehhez elengedhetetlen az átlátható és következetes fegyelmi gyakorlat, valamint az etikai dilemmák proaktív kezelése szakmai fórumokon.
Fiatal ügyvédek pályakezdése és utánpótlás: A budapesti ügyvédség létszáma mára igen magas, ugyanakkor a tagság jelentős része fiatalabb generációkból áll. Az ügyvédi hivatás jövője múlik azon, hogy a pályakezdő jogászok megfelelő támogatást kapjanak és megtalálják helyüket a szakmában. A Budapesti Ügyvédi Kamara tudatában van ennek, és ezért is hozta létre az Ügyvédjelöltek Bizottságát, illetve szervez mentorhálózatot. A jövőben fokozott figyelmet kell fordítani a generációváltásra: átadni a tapasztalatot az idősebb ügyvédektől a fiataloknak, segíteni a fiatal kollégákat irodát alapítani vagy beilleszkedni egy csapatba, valamint támogatni őket az olyan kihívások leküzdésében, mint az egyre specializáltabb jogterületek elsajátítása vagy a munka-magánélet egyensúly megteremtése egy stresszes hivatásban. A kamara számára fontos cél a tehetséggondozás is – ösztönzi a fiatal ügyvédeket publikációkra, versenyekre (pl. perbeszédversenyek), és elismeri teljesítményüket (díjak, kitüntetések révén). Ezen túl a fiatal generáció szemléletét becsatornázza a kamarai döntéshozatalba, hiszen ők képviselik a jövőt, és sokszor nyitottabbak az innovációra vagy új munkamódszerekre.

Összegzésképpen, a Budapesti Ügyvédi Kamara 150 éves évfordulója nem csupán a múlt ünneplését jelenti, hanem egyúttal alkalom a jelen értékelésére és a jövő alakítására. A Kamara komoly történelmi örökséggel rendelkezik – alapítása óta végigkísérte Magyarország modernkori történelmét, részese volt társadalmi változásoknak és jogfejlődésnek. Megerősödve került ki a történelem próbáiból: túlélte a háborúkat, diktatúrákat, és alkalmazkodott a rendszerváltás utáni új világhoz. Ma a BÜK egy professzionális, európai színvonalú szakmai szervezet, amely egyszerre ápolja hagyományait és nyitott az újra. Ahogy az ünnepi rendezvényen elhangzott: “a XXI. században is azt valljuk, hogy az ügyvédek a jogállamiság nélkülözhetetlen őrei”. Ennek szellemében a Budapesti Ügyvédi Kamara a jövőben is azon fog munkálkodni, hogy tagjai méltóképpen gyakorolhassák hivatásukat, szolgálva ezzel a jogkereső közönség és az egész társadalom javát. A 150 éves múlt biztos alapot nyújt ehhez a munkához, a következő évtizedek pedig új lehetőségeket és kihívásokat tartogatnak, amelyeknek a Kamara – összefogva tapasztalt és fiatal generációit – készen áll megfelelni.

Források: A fenti cikk összeállításához felhasználtuk a Budapesti Ügyvédi Kamara hivatalos honlapjának történeti összefoglalóját (bpugyvedikamara.hu), a Magyar Ügyvédi Kamara által közzétett történeti áttekintést (mük.hu), továbbá a jubileumi év kapcsán megjelent sajtóhíreket és beszámolókat – többek között az ügyészség honlapján publikált hírt a 150 éves évfordulóról (ugyeszseg.hu), az Országos Bírói Hivatal (Sándor-palota) tudósítását az államfői köszöntőről (sandorpalota.hu), valamint a Jogászvilág szakmai portál interjúját a jubileumi rendezvények szervezőivel (jogaszvilag.hu). E források hiteles információi alapján mutattuk be a Budapesti Ügyvédi Kamara 150 éves történetét, jelenét és jövőjét.