A mesterséges intelligencia (MI) rohamosan terjed a jogi szakmában, és egyre inkább a mindennapi munka részévé válik. Friss felmérések szerint a jogászok 62%-a legalább heti rendszerességgel használ valamilyen generatív MI-eszközt, és 51%-uk napi szinten is támaszkodik rá. Az alábbiakban áttekintjük a jelenleg elérhető legalkalmasabb MI-megoldásokat ügyvédi irodák és jogtanácsosok számára – szakmai, objektív módon bemutatva, hogy melyik eszköz milyen jogi feladatra használható a legjobban. Foglalkozunk az esetjog és jogszabályok kutatásával, a szerződésírással és dokumentumkészítéssel, a szerződés-átvilágítással (due diligence), az irodai adminisztráció automatizálásával, valamint az ügyfélkommunikációban használt MI-chatbotokkal. Minden kategóriánál konkrét termékeket és szolgáltatásokat említünk – például Harvey AI, Casetext CoCounsel, Spellbook, Luminance, Kira, LawGeex, Ironclad, DoNotPay, Lega, Henchman, Microsoft 365 Copilot – rövid jellemzésükkel, elérhetőségükkel és gyakorlati bevezetési tippekkel együtt.

A jogi kutatás – ítéletek, jogszabályok, precedensek felkeresése – hagyományosan sok időt igénylő feladat. Az új generatív MI-eszközök ezen a területen is támogatást nyújtanak az ügyvédeknek: nyelvi modellek pillanatok alatt átvizsgálnak hatalmas mennyiségű szöveget, és természetes nyelvű kérdéseinkre adnak választ jogi források alapján.

Casetext CoCounsel – ma már a Thomson Reuters terméke – egy ilyen átfogó MI-asszisztens, amely egyesíti a jogszabályi és esetjogi kutatást, a vázlatok/dokumentumok megírását és az iratelemzést egy platformont. A CoCounsel az OpenAI GPT-4 modelljére épül, de jogi adatokkal (pl. eseti döntések, magyarázatok) van továbbtanítva, és így képes komplex jogi kérdésekre is válaszokat generálni. Például a CoCounsel-lel kereshetünk precedenseket egy adott ügy kapcsán, összefoglalót készíttethetünk egy bírói döntésből vagy akár egy jogi memorandumot generáltathatunk, amely hivatkozik a releváns esetjogra. A Thomson Reuters integrálta a CoCounselt a Westlaw és Practical Law tartalmaival, így a rendszer “hivatalos” adatbázisokból dolgozik, és a generált válaszoknál gyakran forrásmegjelöléseket is mellékel (pl. bírósági határozatok, jogszabályhelyek) a megbízhatóság érdekében. Fontos azonban kiemelni, hogy a CoCounsel professzionális eszköz, elsősorban angol nyelvű jogi anyagokkal dolgozik, és ára jelentős: egy független értékelés szerint kb. 225 USD felhasználónként havonta az induló díjjal, így inkább nagyobb irodáknak vagy nemzetközi praxisoknak éri meg a befektetés.

Harvey AI egy másik ígéretes, kifejezetten ügyvédi munkára szabott MI platform. A Harvey szintén az OpenAI technológiájára (ChatGPT/GPT-4) épül, amelyet rengeteg jogi szövegen továbbtanítottak. A rendszer a PwC globális hálózatánál vált ismertté, miután exkluzív együttműködést kötöttek a fejlesztőkkel. A Harvey különlegessége, hogy a bevezetéskor testre szabják az adott ügyvédi iroda tudásával: betanítják a cég korábbi ügyeiből, iratmintáiból, belső tudásbázisából, így hasonlóan “onboardolják”, mint egy új ügyvéd munkatársat. Ennek köszönhetően sok nyelven és jogrendszerben is képes lehet dolgozni, hiszen többnyelvű jogi korpuszokon is tanították a modellt (így akár nemzetközi ügyekben, magyar nyelvű dokumentumokkal is használható lehet bizonyos mértékig). A Harvey egy általános célú jogi MI-asszisztens, amely szerződéstervezésben, szerződés-elemzésben, jogi kutatásban, tényállás-feltárásban és megfelelőségi ellenőrzésekben is segít, azaz nagyon sokrétű. A PwC Magyarország sajtóközleménye szerint a Harvey platformja a természetes nyelvfeldolgozás, gépi tanulás és adatelemzés kombinációjával automatizálja és támogatja a jogi munka különböző területeit, nagy mennyiségű adat feldolgozásával segít megérteni az összefüggéseket és kidolgozni javaslatokat – de a kapott eredményeket természetesen minden esetben felülvizsgálják a szakértők. A Harvey-t a PwC adó- és jogi tanácsadói már használják szerződések elemzésére, jogszabályi megfelelés ellenőrzésére, átvilágításra és számos egyéb jogi tanácsadási területen, ötvözve az emberi szakértelmet a fejlett technológiával. Jelenleg a Harvey főként nagy nemzetközi irodák számára elérhető (pl. Big4 cégek), de a fejlesztők 2025-ben bejelentették, hogy megfizethetőbb, kereskedelmi verziókon dolgoznak kisebb irodák számára is.

Természetesen más jogkutatási MI-megoldások is formálódnak: a LexisNexis is integrál MI-t a Lexis+ platformjába (pl. Lexis+ AI néven), és a spanyol–nemzetközi vLex rendszer Vincent AI asszisztense is képes több nyelvű jogi adatbázisokban keresni. E megoldások közös jellemzője, hogy lerövidítik a kutatás idejét és összefoglalják a lényeget – de a végeredményt mindig a jogász szűri meg. A gyakorlatban ezek az eszközök úgy hasznosulnak, hogy az ügyvéd gyorsan kap egy kiindulási pontot (pl. releváns esetlista vagy egy elemző összefoglaló), amit aztán saját szakértelmével ellenőriz és kiegészít. Mivel a magyar joganyag és precedensek zöme egyelőre nem része a nagy nyelvi modellek tudásának, a magyar ügyvédek ezeket az MI-eszközöket főként angolszász jogi kutatásra vagy EU-s joganyagok feltérképezésére tudják használni. Várható azonban, hogy idővel a lokalizált tartalmak (akár magyar bírósági döntések) is bevonásra kerülnek – vagy hazai szolgáltatók kínálnak erre saját MI-alapú keresőt.

A szerződések és jogi dokumentumok megírása, szerkesztése terén is komoly segítséget nyújt az MI, különösen a generatív szövegalkotó modellek. Ezek képesek minták alapján komplett szerződéstervezeteket készíteni, vagy javaslatokat tenni egyes kikötések megfogalmazására. Fontos azonban, hogy ezeket mindig szakmailag át kell nézni – az MI nem helyettesíti a gondos ügyvédi munkát, de felgyorsíthatja azt.

Spellbook – a Rally cég terméke – az első generatív AI “copilot” volt kifejezetten ügyvédeknek, és mára az egyik legteljesebb AI eszköztár a tranzakciós jogászok számára. A Spellbook egy Microsoft Word beépülő modulként működik, vagyis közvetlenül a Word szövegben ad javaslatokat és végez ellenőrzéseket. Segítségével a jogászok akár tízszer gyorsabban tudnak szerződést szerkeszteni és felülvizsgálni. Mit kínál a Spellbook konkrétan? Egyrészt szerződésmintákból vagy néhány paraméter alapján teljes szövegtervezeteket generál (“Draft” funkció), másrészt jelzi a potenciális kockázatos kikötéseket és javaslatot tesz javításokra (“Review” mód) – mindezt a Word-ben, piros javítások formájában. Emellett lehet kérdéseket is feltenni neki a szöveggel kapcsolatban (“Ask”), vagy összevetheti a szerződést iparági sztenderdekkel (“Benchmarks”). Például ha egy NDA-t írunk, a Spellbook figyelmeztethet, ha hiányzik egy szokásos titoktartási definíció, vagy ha túl általános egy versenytilalmi klauzula – és felajánlhat alternatív szövegrészeket. A rendszer a saját Clause Library funkciójával a korábbi szerződésekből elmentett klauzulákat is be tudja emelni. Fontos, hogy a Spellbook nagy hangsúlyt fektet az adatvédelemre: vállalásuk szerint Zero Data Retention elven működnek, azaz a feltöltött dokumentumokat nem tartják meg és nem használják fel a modell további tanítására. A Spellbook így próbálja kiküszöbölni azt a kockázatot, hogy bizalmas ügyvédi adatok kerüljenek ki a felhőbe. Az eszköz jelenleg főleg angol nyelven erős (és common law szerződéseken trenírozták), de mivel technikailag bármilyen nyelven írt szöveget be tud olvasni, megfelelő tréninggel más nyelveken is alkalmazható. Árazása rugalmas: 7 napos ingyenes próbát kínál, utána pedig csapatmérettől függő előfizetéses díjat számít fel (egyedi megállapodás alapján). Piaci információk szerint egy teljes funkcionalitású Spellbook hozzáférés kb. 150–180 USD havonta ügyvédenként – ezt a költséget nagyobb ügyvédi irodák könnyebben kitermelik, míg kisebb praxisok jellemzően néhány licencet vásárolnak belőle a leggyakoribb szerződéses feladatokra.

Henchman egy hasonlóan praktikus eszköz a szerződésíráshoz, különösen akkor, ha az iroda már rendelkezik jelentős precedensgyűjteménnyel. A Henchman szintén egy Word-kiegészítő, amely automatikusan csatlakozik a jogi csapat dokumentumtárához, és onnan bányássza ki a korábban megírt klauzulákat. Lényegében egy okos “sablon-visszakereső”: ha a jogász egy bizonyos típusú kikötést akar beilleszteni, a Henchman pillanatok alatt megmutatja, hogyan szerepelt az a korábbi szerződésekben. Kereshetünk konkrét szövegrészletekre, böngészhetünk inspirációért hasonló kikötések között, vagy összevethetjük a változatokat több dokumentumban. Ezzel a jogász időt takarít meg és növeli a konzisztenciát, hiszen a bevált, leellenőrzött szövegeket reuse-olhatja. A Henchman nagy előnye, hogy rendszer- és nyelvfüggetlen – bármilyen nyelvű és formátumú szerződésből képes a szövegeket kinyerni és kezelni, mivel a saját adatbázisunkon dolgozik. 2023-ban a LexisNexis stratégiai partnerséget kötött a Henchman fejlesztőivel, és a Lexis Create+ dokumentumszerkesztő részeként is elérhetővé tette a funkciót. Ez azt jelenti, hogy például a Lexis+ felhasználók Word-be integrálva kapják meg a Henchman klauzisbányász képességét, kiegészítve a Lexis adatbázisban való jogszabály- és ítéletkereséssel. A Henchman (illetve Lexis Create+) a Word-alapú munkafolyamatot támogatja erősen és biztosít precedens alapú szerkesztést és gyors kutatási linkeket. Olyan irodáknak ideális, amelyek már sok saját szerződésmintával rendelkeznek, és ezeket szeretnék egységesen, gyorsan újra felhasználni az új dokumentumok készítésekor.

Nagyvállalati környezetben, ahol a szerződéskészítés szorosan összekapcsolódik a szerződéskezeléssel, az olyan Contract Lifecycle Management (CLM) platformok, mint az Ironclad, kínálnak beépített MI-támogatást. Az Ironclad AI Assist funkciója böngészőben és Word-ben egyaránt működik: a rendszer sablonokat és kérdőíveket használva generál első szerződéstervezeteket, majd a playbook (jogi irányelv) alapján automatikusan jelöl ki eltéréseket és javasol módosításokat. Mivel az Ironclad CLM a teljes folyamatot lefedi a generálástól a jóváhagyásig, az MI által tett javaslatok közvetlenül beépülnek a munkafolyamatba – például a rendszer azonnal végrehajtja a jogi csapat által meghatározott szabályokat (standard kikötések, alternatívák) az összes új szerződésben. Ez rendkívül hatékony nagy volumenű, üzletszerű szerződéskötéseknél (pl. egy vállalat összes beszállítói szerződésének egységesítése). Hátránya, hogy az Ironclad MI kevésbé fókuszál a kifinomult nyelvi indoklásra vagy külső jogi kutatási hivatkozásokra – inkább a belső konzisztenciát és skálázhatóságot szolgálja, így a javasolt változtatásokhoz nem mindig fűz magyarázó szöveget vagy jogi indokot. Az Ironclad inkább a nagyvállalati ügyfélkörre lő, akik már használják az Ironclad CLM-et; számukra a drafting AI egy kiegészítő modul a rendszerben. Az árképzése egyedi megállapodásos, jellemzően éves előfizetés a platformra – meglehetősen költséges, de az “end-to-end” képessége miatt sok cég választja, ha a szerződéses folyamat minden elemét digitalizálni akarja.

Természetesen a generatív MI-k egyszerűbb formában is segíthetnek a szerzőírásban. Sok ügyvéd kísérletezik olyan általános modellekkel, mint a OpenAI ChatGPT vagy az Azure/OpenAI alapú Copilotok, hogy első vázlatot készítsen egy dokumentumból. Például egy egyszerű szerződést vázlatosan meg lehet íratni ChatGPT-vel, vagy egy bonyolult beadvány bizonyos részeinek megfogalmazására ötleteket lehet kérni tőle. Ezek ingyenes vagy alacsony költségű alternatívák, de nagy a veszélye a pontatlanságnak és az adatvédelmi kockázatnak (ld. alább a figyelmeztetéseket). A Microsoft 365 Copilot – melyet külön fejezetben tárgyalunk – szintén képes pl. egy megadott pontlista alapján szerződést vagy levelet fogalmazni Wordben. Mindezeknél azonban kulcsfontosságú az alapos ügyvédi átnézés: a generatív MI hajlamos lehet “hallucinálni” (nem létező jogszabályra hivatkozni, keverni a fogalmakat), és stílusban is igazítani kell a kimenetet a kívánthoz. Összességében a szerződésírás terén az MI olyan junior kollégaként fogható fel, aki összegyűjti a mintákat, javasol szöveget, de a végső simítás és felelősség az ügyvédé marad.

A szerződések átvilágítása, auditálása – például egy cégfelvásárlás során több száz szerződés átnézése, vagy egy nagy ügyfél szerződéses portfóliójának compliance ellenőrzése – tipikusan az a terület, ahol az MI látványos hatékonyságnövekedést hozhat. Az erre szakosodott AI szoftverek képesek a hatalmas dokumentumhalmazokban gyorsan azonosítani a kockázatos kikötéseket, hiányosságokat, eltérő megfogalmazásokat, és akár összefoglaló riportokat készíteni a megállapításokról. Ilyen eszközöket eddig is használtak a nagyobb ügyvédi irodák – pl. machine learning alapú clause extractorokat –, de a legújabb generáció már generatív modellekkel kombinálja az elemzést, így interaktívabb és intelligensebb funkciókat nyújt.

Luminance – egy Cambridge-i AI-szakértők által fejlesztett platform – úttörőnek számít a due diligence MI-ben. A Luminance eredetileg azzal vált híressé, hogy mintázatfelismerő algoritmusaival “anomáliákat” talált az adásvételi szerződéscsomagokban, azaz megmutatta, mely dokumentumokban térnek el a szokásos klauzulák (például hol hiányzik egy megszokott garancia, vagy hol van szokatlanul hosszú felmondási idő). Mára a Luminance egy átfogó szerződéskezelő MI-rendszerré nőtte ki magát: egyszerre kínál szerződés-generálási segítséget, tárgyalási támogatást, intelligens dokumentumtárat és chatbotot is. A Luminance nyelv-függetlenül működik, több nyelven is bevethető a globális projektekben, és több mint 700 szervezet használja világszerte, főleg ügyvédi irodák és nagyvállalatok jogi osztályai. A rendszer “Panel of Judges” nevű technológiája sok különböző modellt kombinál, hogy különféle szempontok szerint értékelje a szöveget, és ezek konszenzusából szűrje le a végső eredményt, így biztosítva a “jogász-szintű” pontosságot. Gyakorlati funkciók: a Luminance úgy működik, mint egy AI-alapú szerződés-ellenőrző, amely bármilyen betöltött szerződést azonnal kielemzi és vizuálisan jelzi, mely pontok térnek el a korábban elfogadott szövegektől – ez kvázi olyan, mintha “jogi helyesírás-ellenőrző” lenne a dokumentumban. Egy kattintással akár arany standardhoz igazíthatjuk a harmadik fél által küldött szerződést, hiszen a rendszer tudja, mi a cégünk preferált szövege, és automatikusan beszúrja helyette. Ha valami nem felel meg a belső policy-nak, a Word oldalsávban azonnal felkínál előre jóváhagyott precedens szöveget vagy fallback megoldást, amit egy gombnyomással be lehet illeszteni. A Luminance emellett egy intelligens szerződéstárat is kiépít: az összes feltöltött vagy feldolgozott szerződésből kinyeri a kulcsadatokat (több mint 1000 féle jogi fogalmat felismer, pl. szerződés időtartama, benne lévő kikötések, irányadó jog, stb.). Így bármikor meg lehet kérdezni: például “van-e olyan élő szerződésünk, ami New York jogot ír elő és még 2025 után is hatályos?”, a rendszer pillanatok alatt listázza. A Luminance beépített chatbotja, az “Ask Lumi”, lehetővé teszi, hogy természetes nyelven tegyünk fel kérdéseket a dokumentumokról, és azonnal választ kapjunk. Például megkérdezhetjük: “Foglalja össze ezt a 30 oldalas szállítói szerződést 5 pontban” – a Lumi másodpercek alatt elkészíti a lényegre törő összefoglalót. Ugyanez a chatbot arra is utasítható, hogy írja át egy adott kikötést: pl. “Javasolj egy olyan felelősségkorlátozási klauzulát, ami megfelel a mi standardunknak, de elfogadható kompromisszum a partner javaslatához képest” – a Luminance generál egy módosított szöveget, ami egy köztes megoldás a két változat közt. Ezek a funkciók különösen hasznosak határokon átnyúló tranzakcióknál, ahol sokszor több jogrendszer és nyelv anyagait kell egységes szemmel nézni: a Luminance joghatóság-érzékeny (figyelembe veszi, melyik ország joga alatt készült a szerződés) és compliance térképezést is végez – például GDPR szempontból rögtön jelzi, ha hiányoznak adatvédelmi rendelkezések. Meg kell említeni, hogy a Luminance bevezetése nem triviális feladat: a teljes körű kihasználáshoz alapos tréning és testreszabás kell, és maga a szoftver is komoly beruházás (a gyártó egyedi díjszabást alkalmaz, a projekt méretétől függően). Emellett jelenleg nem natív Microsoft 365-integrációjú (külön alkalmazásként fut, bár Word/Outlook pluginnel rendelkezik), ami némi megszokást igényelhet. Elsősorban nagy nemzetközi ügyvédi irodák, illetve komplex, sok nyelvű szerződésállománnyal rendelkező vállalatok számára ajánlott, ahol az anomáliafelderítés és a mély AI-elemzés kihasználható.

Kira Systems – ma már a Litera része – a legrégebbi motorosok közé tartozik a gépi tanulásos szerződéselemzésben. A Kira évek óta alkalmazott technológia M&A due diligence során: gépi tanulással betanított moduljai több százféle szerződéses klauzulát ismernek fel a feltöltött dokumentumokban, és kivonatolják azok tartalmát (pl. bérleti szerződéseknél a bérleti díj emelésére vonatkozó kikötést, hitelszerződéseknél a covenantokat stb.). A Kira erőssége a pontos szövegkinyerés nagy mennyiségben – akár több ezer szerződést is át tud világítani, és egy táblázatba összegyűjti, melyikben mi szerepel. Ez óriási segítség például egy cég átvilágításakor: a junior ügyvédek napokig tartó pipálgatását az AI néhány óra alatt elvégzi, az ügyvéd pedig már a kinyert adatokra koncentrálhat. A Kira ugyanakkor nem specializálódott a redline vagy a szövegjavítás javaslatára, és nincs benne beépített anonimizálás sem – inkább “nyers” elemző eszköz, amihez a jogászoknak manuálisan kell értelmezniük a kivont információt. A Litera nemrég bejelentette a Kira + GenAI fejlesztést, ami azt jelzi, hogy integrálják a generatív modellt a Kira tudásával – ez vélhetően azt jelenti, hogy a Kira által felismert adatokat majd egy MI chatbot is felhasználja Q&A jelleggel. A Kira tipikusan nagyobb ügyvédi irodák és M&A csapatok eszköze, ahol a sok azonos szerződés rutinszerű átvilágítására van szükség. Árazása licencalapú, általában éves díjjal – középkategóriás MI-megoldásnak mondható költségben.

LawGeex egy másik piacvezető AI a szerződés-felülvizsgálat automatizálására, különösen vállalati jogtanácsosok igényeire szabva. A LawGeex-et arról ismerik, hogy egyike volt az első MI startupoknak, amely NDA-k és egyéb gyakori szerződések automatikus jóváhagyását vállalta, méghozzá ügyvédeknél gyorsabban és olcsóbban. A platform lényege, hogy feltöltünk egy beérkező szerződéstervezetet (pl. egy titoktartási szerződést egy üzleti partnerünktől), és a LawGeex pár percen belül visszaad egy változatot tele javasolt szerkesztésekkel (redline), amely illeszkedik a cégünk belső szabályaihoz. Tehát nem csak kiemeli a problémás részeket, hanem konkrétan át is írja azokat a megadott policy szerint – mintha egy tapasztalt ügyvédünk piros tollal kijavította volna a doksit. A LawGeex MI-je érti a szöveg kontextusát és a cég preferenciáit is, nem csak kulcsszavak alapján pipál. Például ha a cég policy-ja szerint minden NDA-ban benne kell lennie egy adatmegőrzési kötelezettségnek, és a kapott NDA-ban ilyen nincs, akkor nem csak feljegyzi ezt, hanem beleír egy javasolt klauzulát erre vonatkozóan. Ugyanakkor ha benne van, de nem megfelelő a szövegezés, akkor azt a cég digitális playbookjának megfelelően átírja. A LawGeex tehát olyan, mintha a jogtanácsosi csapatunk kiterjesztett karja lenne: a rutinszerződéseket előválogatja és sebészi pontossággal piros tollal ellátja, mielőtt az ügyvéd egyáltalán ránézne. A cég állítása szerint ezzel a megoldással akár 80% idő-megtakarítás is elérhető a szerződésátfutásokban, és nagyságrendileg 3-szor gyorsabb üzletkötést tesz lehetővé. A LawGeex felhőalapú szolgáltatásként működik, tipikusan szerződésszám alapú díjazással (pl. havi X darab szerződés-ellenőrzés benne van az előfizetésben, afölött plusz díj). Konkrét árat nyilvánosan nem közölnek, egyedi ajánlatot adnak a vállalat méretétől és igényeitől függően. Kisebb jogi osztályoknak is elérhető lehet (gyors ROI-t szoktak számolni: Forrester tanulmány 209% ROI-t említ egy LawGeex bevezetés kapcsán). A bevezetésnél fontos, hogy a cég meghatározza a saját játékszabályait (playbook), amit a LawGeex digitálisan leképez – ez igényel némi kezdeti munkát a jogászok részéről, de utána a rendszer már azokat automatikusan alkalmazza.

A fentieken kívül számos egyéb AI-megoldás létezik szerződésreview-ra: például a LegalOn (japán eredetű, erős a risk flagging-ben), a ContractPodAI (Leah nevű MI-asszisztenssel, playbook-vezérelt piros javításokkal), vagy a Juro (amely teljes CLM-ként is funkcionál, beépített MI-s kockázatjelzésekkel). Látható, hogy a szerződés-átvilágítás AI eszköztára gyorsan bővül, de minden esetben igaz, hogy az MI által jelzett “red flag” pontokat végül egy ügyvédnek kell validálnia. Az AI nem veszi figyelembe az üzleti kontextust vagy az ellenérdekű felek tárgyalási mozgásterét – ezt továbbra is az emberi jogász döntheti el, hogy a talált kockázat vállalható-e vagy újra kell tárgyalni. Ennek ellenére a tapasztalatok szerint ezek az eszközök drasztikusan csökkentik a monoton ellenőrzési munkát (gyakran >50-70% időmegtakarításról számolnak be), és egységesebbé teszik a minőségellenőrzést, hiszen nem siklanak át olyan apróságok felett sem, ami egy fáradt emberi szemnek esetleg elkerülné a figyelmét.

Az ügyvédi munka nem csak tisztán jogi feladatokból áll, hanem rengeteg adminisztratív teherrel is jár: naptárkezelés, meetingek jegyzőkönyvezése, határidők figyelése, időráfordítás rögzítése, számlázás előkészítése, belső képzések, tudásmenedzsment stb. Ezeken a területeken a generatív MI szintén hasznos segítő lehet, elsősorban azáltal, hogy összegzi az információt és kezdeményez feladatokat az ember helyett.

A legkézenfekvőbb példa a Microsoft 365 Copilot, amely 2024 óta fokozatosan vált elérhetővé üzleti felhasználók számára. A Copilot a Microsoft Office alkalmazásokba (Word, Outlook, Excel, PowerPoint, Teams stb.) beépülő MI-asszisztens, ami megjelenik például a Teams megbeszélések alatt, vagy az Outlookban emailírás közben, és felajánlja a segítségét. Ügyvédi irodában tipikusan ilyen feladatokra vethető be: egy értekezlet Teams-felvételéből automatikusan készít emlékeztetőt, kiemelve a fontos döntéseket és action item-eket (teendőket); vagy egy hosszú e-mail szálból tud rövid összefoglalót adni, hogy ne kelljen végigolvasni mind a 20 levelet. A Copilot képes a naptárunk, emailjeink, csevegéseink alapján is válaszolni kérdésekre (ezt hívják Business Chat-nek): pl. megkérdezhetjük, hogy “mi a státusza az XY projektnek?”, és az MI összeszedi a releváns infókat az e-mailjeinkből, dokumentumainkból, és ad egy összegzést. Időnyilvántartásban is segíthet: ha az ügyvéd rögzíteni akarja az előző heti munkaóráit, a Copilot (a naptárbejegyzések és a dokumentum-szerkesztések alapján) javaslatot tehet, hogy mely projektre mennyi idő ment el – bár ez még kísérleti fázisban lévő funkció, egyes jogi szoftverek (pl. Time by Ping) már kínálnak automata time-trackinget MI-vel. Szintén nagyon hasznos a Copilot szöveg-összefoglaló és levélíró képessége: például egy hosszú bírósági ítéletből készíthet egy rövid kivonatot (magyarul is, mivel a Copilot több nyelven működik a nyelvi modellek révén), vagy válaszlevelet fogalmaz egy ügyfél e-mailjére, udvariasan belefoglalva a korábbi megbeszélés tartalmát. Ezeket persze a jogász finomhangolja és küldi el, de a piszkozat generálása jelentős időnyereség.

A Microsoft 365 Copilot jelenleg külön előfizetéssel vehető igénybe nagyvállalati csomagokban: 2024 elejétől már kis- és középvállalatoknak is elérhető havi 30 USD/felhasználó áron (az Enterprise E3/E5 csomagok mellett). Ez nem olcsó, de ha figyelembe vesszük, hogy egy drága jogász napi 1-2 óráját is megspórolhatja az MI a monoton adminisztrációban, megtérülhet. Fontos kiemelni, hogy a Copilot a vállalati adatvédelmi keretek között működik: a Microsoft garantálja, hogy az adatfeldolgozás a bérlőn belül marad, nem tanul a többi ügyfél anyagaiból (szemben a nyilvános ChatGPT-vel). Így egy ügyvédi iroda belső meeting jegyzőkönyve vagy levelezése viszonylag biztonságban használható a Copilottal – persze megfelelő belső szabályozás mellett.

Nem a Microsoft az egyetlen ezen a területen: a Google is előállt a Duet AI-jal a Google Workspace (Gmail, Google Docs stb.) felhasználóknak, hasonló funkciókkal. Emellett számos startup kínál speciális irodai MI-asszisztenseket. Vannak kifejezetten jogi domainre fókuszáló megoldások is, mint a Casetext CoCounsel idővonal készítő funkciója peres ügyeknél (dokumentumok alapján kronológiát állít fel), vagy a Harvey AI workflow automatizálási képessége (ismétlődő feladatokat kapcsol össze). Ezek mind azt szolgálják, hogy az ügyvéd és asszisztensei a gépies teendők helyett az értékteremtő feladatokra koncentrálhassanak.

Összességében az AI az adminisztratív munkában egyfajta titkár-segéd szerepet tölt be: nem hoz jogi döntéseket, de megjegyez, emlékeztet, előkészít, rendszerez. A bevezetésénél arra kell figyelni, hogy a kollégák megtanulják hatékonyan használni (pl. jó utasításokat adni a Copilotnak), illetve hogy ellenőrizzék a kimenetet – hiszen egy automatikus meeting memo is tartalmazhat félreértést, ha a hangfelvétel nem volt tiszta. Megfelelő kontrollal viszont hatalmas időnyomást vehet le a vállunkról az MI, és csökkenti az emberi mulasztások kockázatát (pl. nem felejt el határidőt, nem téveszt szem elől egy fontos emailt).

Az ügyvédi praxisban az ügyfelekkel való kommunikáció kulcsfontosságú – és itt is kezd megjelenni az MI a háttérben. Bár a közvetlen ügyvédi tanácsadás mindig bizalmi emberi tevékenység marad, vannak olyan standardizálható interakciók, ahol egy MI-chatbot tehermentesítheti az irodát. Ilyen például az ügyelek első tájékoztatása a weboldalon (FAQ chatbot), az időpont-egyeztetések automatikus intézése, vagy az egyszerű ügyfélkérdések megválaszolása (pl. “Mikor lesz kész a szerződésem?” jellegű státuszdotázások).

Széles körben ismert példa a DoNotPay, amely a világ első “robot ügyvédjeként” hirdeti magát. A DoNotPay eredetileg egy egyszerű chatbotként indult, amely segített fellebbezni parkolási bírságok ellen – az app végigvezette a felhasználót néhány kérdésen, majd generált egy hivatalos levelet a hatóságnak. Később kibővült rengeteg más apró jogi-procedurális ügyre: pl. előfizetések lemondása, kártérítési igények benyújtása légitársaságokhoz késés miatt, apróbb fogyasztói panaszok stb. Jelenleg több mint 200 féle “ügyet” tud automatizáltan intézni a DoNotPay, egy egyszerű mobilapp felületén. Az üzleti modellje a lakossági ügyfelekre szabott: kb. 36 dollár két havonta az előfizetés (vagyis ~18 USD/hó) a korlátlan használatért, ami eltörpül egy ügyvédi óradíj mellett. Persze a DoNotPay nem való bonyolult jogi ügyekre, de épp az a lényege, hogy olcsó, automatizált megoldást nyújt egyszerű jogi problémákra, amelyekkel az emberek amúgy nem is fordulnának ügyvédhez. Az MI itt dokumentumgenerálást végez: sablonokat tölt ki a felhasználó által megadott adatokkal, és nyelvi modellel természetesebb nyelvezetűvé csiszolja a leveleket. Érdekesség, hogy a DoNotPay még azt is tervezte, hogy egy valódi bírósági tárgyaláson MI érveljen egy alperes fülhallgatóján keresztül – ezt végül az ügyvédi kamarák figyelmeztetései miatt lefújták, de jól mutatja, milyen irányba kísérleteznek (az eset rámutatott az etikai és szabályozási határokra, lásd lentebb).

Ügyvédi irodák szempontjából a DoNotPay inkább figyelemfelhívó példa, de nem közvetlenül versenytárs – sőt, akár együtt is lehet élni az ilyen megoldásokkal, pl. az iroda weboldalán felajánlani egyszerű ügyekre ingyenes automatizált helpdesk jellegű chatbotot, míg a komolyabb ügyeket úgyis ügyvéd kezeli. Több nagy nemzetközi iroda is kísérletezik saját MI-chatbot fejlesztésével, amely mondjuk a weboldalon válaszol gyakori kérdésekre (díjszabás, szakterületek, “hogyan indíthatok pert?” stb.), vagy az ügyfélportálon segít kitölteni űrlapokat. Ezek a chatbotok gyakran a GPT-4 modellre épülnek, de célirányosan fine-tuningolták őket a cég anyagaival, és szűk keretek között mozognak (hogy ne adjanak kéretlen jogi tanácsot).

Egy másik alkalmazási terület az ügyfélbeadványok előkészítése. Például gondoljunk egy nagyobb fogyasztói jogi ügyre: rengeteg ügyfélnek kell hasonló keresetet benyújtani (mint egy csoportos pernél, de külön-külön). Erre egy MI megoldás létrehozhat egy webes felületet, ahol az ügyfél egyszerűen kitölt néhány adatot, majd az MI legenerálja a személyre szabott beadványt a háttérben. Ilyet csináltak például az USA-ban parkolási bírságok vagy repülőjárat-késések kompenzációjánál. Az MI itt is a sablon+generatív modul kombinációját használja: van egy jogász által jóváhagyott minta, és azt alakítja át az egyedi adatoknak megfelelően, természetes nyelven.

Ami az ügyfélkommunikáció nyelvét illeti, az MI nagy előnye, hogy bármilyen nyelven képes megszólalni (a modern modellek több tucat nyelven működnek). Tehát egy angolul nem beszélő ügyféllel egy magyar ügyvéd is tarthat chatbeszélgetést egy AI közreműködésével, ahol valós időben fordít és generál válaszokat. Természetesen az adatbiztonság itt is kritikus: ilyen megoldást csak megfelelő titkosítási és adatkezelési biztosítékok mellett szabad használni, különben könnyen kiszivároghatnak érzékeny ügyfélinformációk.

Adatvédelem és titoktartás: Az MI-eszközök használata során elsődleges a bizalmas adatok védelme. Ügyvédi irodaként nem tölthetünk fel ügyféladatokat nyilvános AI szolgáltatásokba (pl. ChatGPT nyilvános verziójába), hiszen nem tudjuk, ki fér hozzá a háttérben az adatokhoz, és a GDPR illetve ügyvédi titoktartás is tiltja ezt. Ezért érdemes olyan megoldásokat választani, amelyek vállalati szintű adatbiztonságot garantálnak: például Microsoft 365 Copilot üzleti verzió, Azure OpenAI egyedi fejlesztésekhez, vagy jogi specifikus eszközök, mint a Spellbook, amelyek szerződésben rögzítik a zero-data-retention elvet. Szintén fontos az anonimizálás, ha a kiválasztott MI-eszköz magától nem anonimizál, belsőleg dolgozzunk ki eljárást erre (pl. a gyakornok takarja ki a neveket a szerződésből mielőtt feltöltjük az AI-ba). Emellett vizsgáljuk meg a szolgáltató szerződési feltételeit: sok fogyasztói AI szolgáltatás kiköti, hogy a bevitt adatokat felhasználhatja a modell továbbtanítására – ilyet ügyvédi adatnál nem engedhetünk. Válasszunk inkább olyan jogi MI-platformot, amely audit trailt is biztosít (naplózza, ki milyen adatot küldött az MI-nek és mit kapott vissza), illetve lehetőséget ad bizonyos adatok feketelistázására (pl. ügyfél neve ne jelenjen meg a promptban). E téren új megoldások is születnek: a Lega.ai például egy olyan platform, ami kifejezetten azt tűzte ki célul, hogy a jogi szervezetek biztonságos környezetben kísérletezhessenek a generatív MI-vel – központi adminisztrációs felületet ad, ahol lehet menedzselni a felhasználók hozzáféréseit, ellenőrzőpontokat beállítani a compliance érdekében, és auditálni a használatot. Ilyen keretrendszerben az ügyvédi iroda úgy vezethet be mondjuk egy ChatGPT-alapú eszközt, hogy közben betartja az adatbiztonsági szabályait.

Pontosság és “hallucináció”: A generatív MI modellek hajlamosak lehetnek önmaguktól kitalálni hihetőnek tűnő, de téves információkat, ha nincsenek megfelelően korlátozva. Ez jogi területen különösen veszélyes – gondoljunk csak arra a hírhedt esetre, amikor egy amerikai ügyvéd a ChatGPT által kreált, nem létező bírósági esetekre hivatkozott a beadványában, mert nem gondolta, hogy az MI ilyen magabiztosan ad hamis választ. Az ilyen esetek elkerülése érdekében soha ne hagyatkozzunk vakon az MI által előállított szövegre. A “factual verification” (tényellenőrzés) maradjon az ügyvéd feladata: minden ítélet- vagy jogszabályhivatkozást ellenőrizni kell a hivatalos forrásban. Ugyanígy a szerződéstervezetnél is át kell olvasni, valóban azt mondja-e, amit akarunk, és nincs benne ellentmondás. Szerencsére a jogi MI-eszközök egy része kínál beépített megoldást erre: pl. a Thomson Reuters CoCounsel integráltan adja a Westlaw-hivatkozásokat, a LegalFly platform pedig minden AI által javasolt változtatás mellé köznyelvű magyarázatot is fűz alapból – ez átláthatóvá teszi, mit miért javasol az MI. A legjobb gyakorlat az, ha kettős ellenőrzést építünk be: az MI eredményét először a használó ügyvéd maga nézi át és javítja, majd ha fontos a dokumentum, egy másik kolléga is rátekint. Így az MI gyorsít, de a hibák esélye minimálisra csökken.

Jogi felelősség és etika: Ügyvédi szemszögből fontos tisztázni, hogy az MI használata nem csökkenti az ügyvéd felelősségét az elvégzett munkáért. Ha egy MI rossz tanácsot adna és az alapján járnánk el, az ügyfél felé akkor is mi felelünk a károkért, nem “az AI”. Ezért az ügyvédi kamarák világszerte hangsúlyozzák a kompetens használat elvét: használhatsz MI-t, de úgy, ahogy bármilyen segédet vagy forrást – tudnod kell, mit csinálsz, és ellenőrizned kell az eredményt. Néhány etikai iránymutatás kialakulóban van: például ajánlott közzétenni, ha MI-t használtunk egy munka során (transzparencia), főleg ha valamilyen tartalmat az generált. Bizonyos érzékeny területeken (pl. büntetőügyek, személyiségi jogok) egyes ügyvédi szervezetek akár tiltják is a nyílt AI használatát a titoktartás miatt – mindig tájékozódjunk a helyi szabályokról. Az EU tervezett MI rendelete (AI Act) is kitér majd a “magas kockázatú” MI alkalmazásokra, ahová a jogi felhasználás is tartozhat, így pár éven belül jogszabályi megfelelést is vizsgálni kell ezen a téren. Ügyféloldalon pedig számíthatunk rá, hogy a tudatosabb ügyfelek rákérdeznek: “Ugye nem egy robot készítette a szerződésemet?”. Erre jó, ha előre felkészítjük a kommunikációt: elmagyarázzuk, hogy igen, használunk modern eszközöket a hatékonyság növelésére, de minden outputot ügyvéd hagy jóvá, és az MI csak a rutinmunkában segít. Sőt, az MI alkalmazása sokszor éppen az ügyfél érdekét szolgálja, hiszen gyorsabb kiszolgálást és alacsonyabb óradíjat eredményezhet bizonyos feladatoknál.

Bevezetési stratégia: Mindenképp javasolt kicsiben kezdeni a bevezetést – pl. egy pilot projekt keretében. Válasszunk ki egy-két konkrét eszközt és feladatot (pl. Spellbook a titoktartási szerződések ellenőrzésére, vagy Copilot a meeting jegyzetekhez), és egy kisebb csapat próbálja ki valós használatban néhány hónapig. Mérjük a hatékonyságot (időmegtakarítás, hibaarány), és gyűjtsük a felhasználói visszajelzéseket. Fontos a képzés: az ügyvédeknek meg kell tanulniuk “promptolni” – azaz hogyan adjanak pontos utasításokat az MI-nek a legjobb eredmény érdekében. Erre ma már külön tréningek is vannak, de házon belül is megoszthatják a kollégák a tapasztalataikat. A pilot eredményei alapján aztán dönthet az iroda a szélesebb bevezetésről. Eleinte érdemes belső irányelvet is alkotni az MI-használatról: pl. mely ügytípusokban engedélyezett, milyen adatok vihetők be, kell-e jelezni az ügyfélnek, stb. Ezek a szabályok finomíthatók idővel, de jobb, ha van kapaszkodó.

Végül ne feledjük, hogy az MI nem csodafegyver, hanem egy újabb eszköz a jogász kezében. Ahogy egykor a szövegszerkesztő programok vagy az online jogtárak forradalmasították a munkát, most az MI teszi meg a következő lépést. Azok az ügyvédi irodák, akik nyitottan és kritikusan állnak hozzá – azaz kihasználják az előnyeit, de tudatában vannak a korlátainak –, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert. A cél nem az, hogy az MI kiváltsa az ügyvédet, hanem hogy felszabadítsa az ügyvéd idejét a magasabb szintű szakmai munkára, miközben a gép végzi a monoton vagy könnyen automatizálható részfeladatokat. Így az ügyfél is jól jár: gyorsabban, költséghatékonyabban kap minőségi jogi szolgáltatást, az ügyvéd pedig a “gépi segédje” támogatásával a fontosabb tanácsadói szerepre koncentrálhat.